Magyar est és kis kultúra

Ó, hát ez egyszerűen hihetetlen! Még mindig nem meséltem el a múlt szombatom folytatását, pedig olyan jó volt!! :) Hát akkor hogy is volt? Dórival csak annyit terveztünk, hogy elmegyünk bevásárolni az esti menühöz, de aztán Georggal találkozván a konyhában változott a program. Mondta, hogy szeretne múzeumba menni, a nemzeti képtárba, én meg nagyon szívesen tartottam vele. Velünk jött még Sarah, Esen és Deniz is, és nekem ráadásul ingyenes volt a belépés, mert bölcsész vagyok. Otthon miért nincs ilyen kedvezmény?? Érthetetlen! :) Nagyon nagy a képtár, az 1300-as évektől az 1600-as évek végéig láthatók festmények, köztük egy mű Giottótól, egy-két Vasari, Tiziano, de azért a leghíresebb festményeket nem Bolognában találja az ember.
Vicces dolgot fedeztem fel! Az 1500-as években is divat volt az ujjelválasztós szandál! :D Vagyis ezek inkább saruk voltak, de húú, milyen jók, ma bárki felvenné őket! Egyszerűen hihetetlen, hogy ennyire nincs új a nap alatt...vajon mikor értünk körbe először? Tényleg ennyire szegényes lenne a fantáziánk?

Este a végleges menü gulyásleves lett és hortobágyi húsos palacsinta, a desszert pedig Túró Rudi volt. :) Az édességet, a tejfölt és a pörkölt alapot Dóri barátja hozta még a múlt héten otthonról. Hangulatos volt a főzés, mindenki lejött segíteni, és egy csomóan sütöttük egyszerre a palacsintát. Régen laktam annyira jól, mint akkor este, akkor ettem először levest elutazásom óta. Mindenkinek nagyon ízlett minden, alig bírtak megmozdulni az evés után. Én voltam a dj, mutattam a csapatnak Muzsikást, Csík zenekart, Palya Beát, BeshOdromot, meg még soksok magyar zenét. Szinte végig gyertyafény mellett voltunk kénytelenek vacsorázni a buta szabály miatt, ami szerint a konyhában fél 10-kor lekapcsol az áram, és Alessandro atyánk egy órával ezután zárja be a konyhát, kész röhej. Így tehát romantikus fények közt költöttük el a vacsorát, aztán minden mosatlant ott hagytunk éjszakára, mert kidobattunk a helyiségből! :)

Egy tartozásomat ezzel leróttam, a következő bejegyzésekben mesélek erről a hetemről!