Új ízek

Hm...meglepően gyorsan telnek a napok errefelé. Ismét eltelt egy hét iskolával, ahol kasztrált énekest hallgattunk, verset elemeztünk félelmetes tempóban és festményeket analizáltunk. Kiderült, hogy az irodalom vizsgám két részes lesz, írásbeli és szóbeli, az előbbin egyedül kell majd művet, a kort, a vers metrikáját és minden egyebét...ó te jó ég! A festményelemezés is olyan érdekes, mikor kiderül, hogy mi mit is szimbolizál egy festményen, de hogy én ezt magamtól felfedezzem, hát nem tudom elképzelni. Bár ezen a vizsgán lehet, nem is ez lesz a feladat.

Ma és tegnap borzalmas idő van, esik, sötét van, fúj a szél, ráadásul még a buszok is sztrájkolnak, úgyhogy itt ragadtam a kollégiumban. Bár esernyő nélkül ilyen időben nem biztos, hogy bárhova is elindulnék. Tehát maradt Dante Pokla eredeti nyelven, amiből tizenöt éneket kell leküzdenem. végülis egész érthető, mert már olvastam magyarul, és nagyjából tudom, mikor mi lesz, de nagyon lassú az olvasás úgy, hogy egy oldalon negyede a mű és a többi lábjegyzet.

* * *

Mostmár szombat a ma, tehát tegnap este új ízeket ismertünk meg, és szégyen szemre nem az olasz, hanem a japán konyha területéről: kipróbáltuk a közelben nemrég nyílt éttermet, és életemben először szusit ettem! Elég flancos volt a hely, épp ezért nem is ettem valami sokat :P, nem úgy mondjuk Georg, aki a rendelésnél legalább négy dologra rámutatott Csak néztem, mikor fejezi már be a rendelést?? Bár ezek tényleg olyan picike kis valamik. Nem tudom...tudtam már korábban is, hogy a wasabi tulajdonképpen torma? Hú, milyen erős volt, de finom! Ez a szusi jó dolog, ízlett, és jó könnyű vacsora volt.

Este még megnéztünk egy filmet, aztán azzal szórakoztunk, hogy Tugba, az egyik török lány megpróbált olaszul olvasni, bár tényleg csak pár szót tud...hát egy szót sem értettünk! :) De vicces volt! Egyik nap a nevek kiejtésével játszottunk, a török lányok mondtak nekünk egyet-egyet, mi meg nekik magyarokat. A Gyöngyvért képtelenek voltak kimondani :), bár amiket ők mondtak azok is nagyon furcsák voltak, és hosszúak, nem lehetett megjegyezni.

Jaj, tudom, mit nem mondtam még! Megyek Rómába november közepén! Az erasmusosoknak szervezik ezt az utat, én meg gyorsan jelentkeztem. Úgy volt, hogy Réka is jön a szomszédból, de mégsem tud, úgyhogy nem is tudom, ismerek-e valakit a csapatból, majd meglátjuk. Legalább tényleg nem lesz lehetőségem megszólalni magyarul. Az út három napos lesz, szóval valami nagyon sűrű koncentrátumot fogunk kapni a legfőbb látnivalókkal, de ez akkor is Róma! :)

Ma, ha marad valaki a kollégiumban, akkor főzünk valamilyen magyar ételt, gulyást vagy ilyesmit és palacsintát, mm, de jó lesz!